Mit gondolnak rólunk, Székről az emberek?

   Manapság kit nem foglalkoztat az a gondolat, hogy mit gondolnak róla az emberek? Ez az ami sok embert meghatároz, a megfelelési kényszer ott van mindenkiben. Adunk mások véleményére, néha túl sokat is. Véleményem szerint van egy egészséges határ ameddig elmehetünk a mások véleményével kapcsolatban.                                                                            fotó: Máté Rózsika

   Nézzük meg kicsit, hogy településünkről, Székről, és az emberek beállítottságáról mit gondolnak olyan emberek, akik gyakran visszalátogatnak hozzánk. Előre bocsátanám azt is, hogy a kissé negatív beütésű véleményeket se fogadjuk keserű szájízzel.

fotó: Tasnádi Márta

   „Ami elragadta és magához vonza az idegenekhez való viszony.. Nem tudom, de otthon tudom magam érezni..Mintha jártam volna már ott..A templom ami nekem óriás, másnak csak egy szempillantás. „

Lovász Tibor Mainz, Németország

   Olyan ismerősnek cseng ez a mondat nekem és szerintem nem vagyok vele egyedül. Rengeteg hozzánk látogató vendég szájából hallottam már, hogy különösen megfogta a széki ember vendégszeretete és befogadó készsége. Itt egy másik példa:

    „A szemet gyönyörködtető látvány után, megtapasztalható az ide látogatónak a vendéglátás, vendég fogadás bensőséges mivolta is. Fogadtatás családtagi. Azt a kedvességet, vendéglátást szavakkal megfogalmazni szinte lehetetlen. Ezt meg kell tapasztalni! A vendég kiszolgálását oly mértékben szövi át a vendéglátók szeretete, hogy családtagnak érzi magát az ember!”

Pörneki András, Törökszentmiklós

   Településünk legjellegzetesebb vonása a népviselet, melyet mai napig őrzünk és a kiemelkedő népzene, néptánc és a hagyományőrzés. Ezzel kapcsolatban egyaránt kapunk néha hideget és meleget is.

   „Félúton egy holland kizsákmányoló kapitalista..Útszélen szilvát szedő, vagy árus viseletbe öltözött széki asszonyok, kiket messziről megismerni..A szalmakalapos férfiak itt-ott feltűnnek, de az esti táncházban, már nyomuk sincs.. Fiatalok elvétve.. Pali Marci húzná, lenne még pár lelkes muzsikus, de…”

Mainz, Németország

 fotó: Czegeni Róbert                                                           fotó: Győri Erika

 fotó: Gyenes Tibor

   „Aki először jár itt, rácsodálkozik arra, hogy az itt lakók népviseleti ruhákban járnak, népviseletben végzik a mindennapi tevékenységüket! Megkapó látvány, az utcai viselethez szokott szemeknek. Elgondolkodtató, hogy ha a minden napi viseletben visszaköszön a népviselet, milyenek lehetnek az ünnepek alatt viselt ruházatok. Volt benne részem megtapasztalni azt is. Elmondhatom, hogy szemet gyönyörködtető látvány az ünnepi viselet. Az apró gyermektől az szép korúakig mindenki a korához igazodó, hagyományokat figyelembe vevő szín összeállítású ruhákat viselve jelenik meg az ünnepségeken, rendezvényeken, templomokban. Domináns szín a fekete – piros.                                                        fotó: Kovács Sándor

Beszélgetve ez ott élőkkel, megismeri az oda látogató a település történetét és megérti a népviselet színösszeállításának is a történetét, és megérti a fekete – piros értelmét. Számomra a fekete a 18. század elején történt tatár támadás áldozatainak gyászát jelenti. A piros szín, a vér színe, a továbbélést, az élni akarást jelképezi! „
fotó: Jakab Marci

   Külföldi látogatók számára tetszetős Szék fekvése, kanyargós kis (itt-ott gidres-gödrös) utakkal és festői tájak. Látnivalókkal is bővelkedünk, amikre igazán büszkék lehetünk.

  „Meglátva a rendezett portákat és a gyönyörű   házakat további csodálkozás vesz rajtam erőt. Hiszen a szintes, emeletes házak bele simulnak a táj látványába. A dimbes-dombos település üde színfolt az ember lelkének. Rácsodálkozik az ember a templomok, régi épületek látványára. Megkapó az új épületek és a régi épületek harmonizált látványa. Az utcák rendezettek, tiszták. Betekintve egy-egy portára az ott lakók szorgos keze nyoma fedezhető fel! Művelt kertek, gondozott udvarok találhatók, láthatók.

  Ott tartózkodásom során volt lehetőségem megtekinteni a település mellett található nádrezervátumot, a széki sós fürdőt, valamint a hagyományokat bemutató tájházakat és templomokat. Maguk látványával, egyenként is szemet gyönyörködtető látnivalót nyújtanak. Ajánlom figyelmébe minden utazónak, hogy egyszer látogasson el Székre, és nem fog csalódni benne! „

Pörneki A.

Írta: Csorba Zsuzsi

Helyismereti vetélkedő kicsit máshogy

           Az idei évben egy nagyon interaktív feladatsorból állt a Helyismereti vetélkedő. Tanultunk a tavalyi évből ezért idén inkább a gyakorlatiasabb tudásra és kreativitásra tettük a hangsúlyt. Nemcsak a konkrét évszámokat próbáltuk bevésni a fiatalok eszébe, hanem a hagyományainkkal kapcsolatosan gyakorlati kérdésekre kértünk választ. Ilyen volt például a régi tárgyak után való kutatás. Emelje fel a kezét, aki gondolkodás nélkül meg tudná magyarázni mi az a hehelő, gereben, tiló vagy más furcsa néven ismert (vagy inkább kevésbé ismert) tárgyak. Na ugye. Nagyon kevesen vagyunk fiatalok és talán idősebbek is, akiknek gondot okoz ezeknek, a tárgyaknak a tisztségéről mesélni.  Ilyen és ehhez hasonló feladatok várták a fiatalokat.

      Vegyünk szemügyre pár igen leleményes megoldást. Az egyik feladatban régi képeket kellett a versenyzőknek rekonstruálniuk. Íme a legötletesebbek: 

          Nagyon örültünk az ilyen és az ehhez hasonló kreatív megoldásoknak. Minden elismerés az övék. Az időjárási viszontagságok ellenére is keményen állták a sarat és teljesítették a feladatokat. Meg szeretném nekik köszönni a komoly hozzáállást. Ugyanakkor szeretnék köszönetet mondani Porkoláb Ferenc tanár úrnak, aki mindvégig támogatta a vetélkedőt. És végül de nem utolsó sorba a Helyi Önkormányzatnak tartozunk köszönettel,hogy idén is támogattak, hogy megvalósuljon a vetélkedő.

Csorba Zsuzsi Emese

Nemzetközi Ökölvívó Gála Széken (videó és exkluzív interjú a polgármesterrel )

Az Őszi Vásár névre keresztelt falunapok keretén belül első alkalommal megrendezésre került egy Ökölvívó Gála Törökszentmiklós és Kolozsmegye között. Az rendezvény helyszíne a helyi kultúrotthon volt. A nagysikerű rendezvényen sok helyi és külföldi vendég vett részt. A mérkőzések izgalmasak voltak, a versenyzők nagyobbnál nagyobb ütéseket mértek egymásra.  A gála házigazdája Sallai János helyi polgármester volt, akinek igen szép ökölvívó múlt áll a háta mögött, erről kérdeztük kicsit.

Hogyan kezdődött el ökölvívó pályafutása?

„Amikor nyolcadik osztály után elkerültem líceumba Kolozsvárra a Traian Vuia román szaklíceumba, ismerkedtem meg az ökölvívással. A líceumnak sportiskola részlege is volt. Több sportból választhattunk: szabadfogású birkózás, ökölvívás, kézilabda. Kilencedik osztályba jöttek az edzők és kérdezték, hogy ki milyen sportot szeretne és így kezdtem el öklözni. Elég jól  feljutottam az országos bajnokságig, megnyertem a zóna versenyt, a megyei versenyt. Következett az országos verseny, csak hogy akkor vőfiskedtem meg szeretőm volt így abbamaradt a sport. A küzdő sportok úgy hoznak eredményt, hogyha az ember kitart. Az érettségi kezdetéig öklöztem én is, három évig.”

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy szerényen elmondta,hogy összesen 58 mérkőzésen vett részt, amiből körülbelül 6 vesztesége volt. Ez azért egy nem mindennapi eredmény.

Miből áll az öklözés? Miket pontoz a bírálóbizottság?

 „Az ütések és a pontos ütések alapján pontoznak. Az ökölvívás technikai, agyban dől el leginkább. Legtöbben beállnak a ringbe, verekedősek, leütik a másikat, de az igazi ökölvívás nem ebből áll. Természetesen az ütéseket ki lehet védeni, az edzők tudják ezeket, vannak erre bizonyos szabályok, amiket be kell tartani.”

Hogyan jött az öltet az Ökölvívó Gála megszervezésére?

 „Kapcsolataim révén, több klubtársam, akivel együtt kezdtük az öklözést most edzők, tartom velük a kapcsolatot. Mindig kérdezték, ha nem akarnám, hogy beinduljon Széken is az ökölvívás. Rátaláltam erre a tanárra, a megyei szervezeten keresztül és úgy gondoltam próbáljuk meg Széken is. De sok múlik az anyagi fedezettségen meg az edzők lelkesedésén is. Ő vállalta, hogy kijön és így indult be. Később gondoltunk, hogy tartsunk egy gálát is. Kezdetben voltak kételyek hogy sikeres lesz vagy sem.

Szerettem volna, ha lenn a vásártéren lett volna, mert ott sokkal szebb lett volna, de itt is jó volt. Természetesen az volt a vágyam, hogy megszerettessen ezt a sportot. Különben, mint polgármester nem bánnám, bármilyen legyen, csak sport legyen.”

Mit kell tudnunk még a gáláról? Kik vettek részt?

 „Hivatalos nemzetközi gála volt. Tehát én megbeszéltem Törökszentmiklóssal, testvér-települési kapcsolatunk révén, természetesen őket hívtuk. Megbeszéltem minden az edzővel, hogy milyen kategóriába vannak gyerekek, hogy összehozzunk a versenyt és itt volt a sportegyesületnek az elnöke, mert ő is akarta látni élőbe,hogy egy községbe,hogy  lehessen megszervezni egy ilyen nemzetközi gálát, meg a Megyei Ökölvívó Szövetségnek itt volt az elnöke alelnöke. A megyei szövetség alelnöke klubtársam volt.”

Milyen eredménnyel zárult a gála?

 „Az ökölvívás egyéni küzdősport, lehet számítani azt, hogy 8 román győzött és 6 magyar. Vagy valami ilyesmi, nem is igazán számit.”

Milyen jövőt lát a lányokba?

 „A lányok, hogyha kitartanak, 2-3 év alatt, több mérkőzésen vesznek részt, és tapasztalatot szereznek sokra, vihetik. A mostani mérkőzések idomító jellegűek voltak.”

Mivel buzdítaná azokat, akik még nem próbálták ki az öklözést?

 „Az evéssel hasonlítanám össze. Amikor eszel, akkor jön meg az étvágyad. Így van ez a sporttal is. Nem csak a durváskodást kell nézni a bokszba, az edzők nevelik a sportolókat, jó viselkedésre, pontosságra, kiegyensúlyozottságra. A sport az egészség szempontjából is nagyon fontos.”

Településünkről két lány: Bálint Tímea és Nagy Dorottya vettek részt a gálán. Őket is faggattuk egy keveset. Elmondták, hogy heti edzésük van.

Dóri 2014. május 10-én kezdte az ökölvívást és ez volt az első mérkőzése. Megkérdeztük, hogyan érezte magát a mérkőzés előtt, alatt és utána?

„A mérkőzést nagyon feszültnek és izgalmasnak találtam. Mivel ez volt az első megmérettetés, amin részvettem nagyon jónak találtam, más mint nézőként résztvenni.

A mérkőzés előtt gyomorideggel vártam,hogy mikor kerül rám a sor és utána, mintha álmodtam volna,hogy tényleg megcsináltam és megkaptam az első díjam, nagyon jó érzés volt.”

Mit jelent neked az öklözés?

„Sok minden jelent számomra. Amióta bokszolok magabiztosabbnak, és határozottabbak érzem magam. De ami a legjobb benne, hogy a feszültséget ki tudod adni magadból.”

Bálint Tímea, aki fél éve öklözik első mérkőzéséről, mesél:

„Az első mérkőzésemet Tulcea-n nyertem meg. Két mérkőzésem volt ott két ismeretlen lánnyal, akik már elég rég óta bokszolnak. Az elsőt megnyertem de a második már keményebb volt és vesztettem. Ott nagyon megijedtem, amikor az ellenfeleimet láttam, s csak imádkoztam ,hogy ne törjön el az orrom, na meg azóta is minden meccsem előtt imádkozok, hogy az orrom is épségben maradjon a meccs végéig. :) Tulcean 3-ik lettem a kategóriámban országos szinten.”

Milyennek találtad az itthoni mérkőzést?

„Széken nagyon jól meg volt szervezve a mérkőzés. Mielőtt kezdődött a mérkőzés nagyon nagy gyomoridegem volt, azelőtt este alig tudtam aludni de, mikor felmásztam a ringbe, már kezdtem megnyugodni, hogy mindjárt vége van.  Miután megszólal a gong és elkezdjük ütni egymást már csak az edző hangját halljuk, ahogy buzdít, hogy üssük az ellenfelünket. A vége volt a legjobb rész, amikor az edző levette a kesztyűket és a fejvédőt, és azt mondta, hogy nagyon ügyes voltam. Jó érzés mikor a többi edző is gratulál, és úgy megölel, mintha ezer éve ismernénk egymást, olyankor híresnek érzi magát az ember.”

videó: Ballok Zoltán

írta: Csorba Zsuzsi Emese